2011. február 17., csütörtök

Vincze László


Csak Te


Nyugodni hajtom fejem öledbe,
Őszinte, simogató szavad,
Nap, mint nap fogva tart.
A világ mit érne Nélküled?
Pusztaság lenne, lélektelen üreg.
Ragyogás, fény minden Tőled ered,
Amikor rám nevet csillogón szemed.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése