Kormányos Sándor

Nem adlak át...

Mosoly leszek a könnyeid közt,

emlék, mely messze ringat,

megkeresem a végtelenben

elillant csókjainkat.

Az álmod leszek, suttogása

benned az örök vágynak,

nem adlak át az éj húrjain

zendülő némaságnak.