Reviczky Krisztina

A kezed

A kezed érzem arcomon.

Óvsz, mint gyöngyét

a kagyló. Ívelten

rám borulsz.

S hozzád kapcsolódom,

mint szárnyhoz a bogár,

országhoz a határ.

A kezed érzem arcomon.

Párna helyett

is ott vagy, s ha ébredek,

tovább mintázzuk

egymáson az életet.