Hozzád
az éjszaka féltve filcbe öltözött
ne sértse füled ha isten mennydörög
betonkockákon sok apró repedés
azokon fut hozzád tőlem szívverés
hosszú az út szinte lábaimra nő
odarohannék de nem enged a kő
vissza sose térnék csak elérjelek
ha annyit mondanál én megértelek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése