Tavaszi alkony
Áprilisi alkony a fákra simul
Nesztelen bont puha ágyat az éjnek
Bokrok tövében a sárga virágok
Szirmaik bezárult baldachin ágyán
A hímport magzatot ringató bibék
Remélnek magvakat érlelő nyarat
Még tavaszi álomba szenderülnek
Csend zizzenésben az elrejtett vágyak
Szárnyait bontja színes képzelet, és
Messze repíti, hol álom nyugalma
Lezárja a távoli kedves szemét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése