Nagy László: Havon delelő szivárvány

 Havon delelő szivárvány


(részlet)

Ó, havas erdő némasága,
szél se járja,
oly igen árva,
csak egy magányos
vörösbegy szálldos
ágról-ágra.
Pereg a hópor,
gyenge-reptü
szárnyatolla
két pici seprü
takarít, csak takarít,
söpri az éhség csillagait,
piros kis őrült,
bűvöl-bájol,
hideg vesszőkön,
akár a szívem
jajgatva táncol,
szép napot vár,
végtelenségig
fehéredve
ámul a tél, a halál:
micsoda madár,
micsoda madár!