Bódai-Soós Judit

Esti séta

Csendet simít az estre

a Hold ezüst keze,

árnyak bújnak össze,

s ölükbe hull lépteim nesze.

Fénytócsát sír egy utcalámpa

rovarraj nyújt vigaszt neki.

Csak én vagyok magam,

kit elhagytak könnyei.

Csak én. Magam.