Zsigai Klára

Fordul a kocka...


Álmomba újra enyém volt a virágos rét,
pattanó rügyek, harmatos rózsa.
Levéllé cseperedő fodros hajtások,
hajszál gyökerek, kicsi virágbimbók,
...párnámon száradó könnycsepp.

Titkos vágyam még nem mondhatom,
féltem, álmodok róla,
hozzám tapadt, pillanatra sem engedem,
földből kibújó harmatos csíráját,
testemmel minden nap megvédem.

Igazság útján lábam nyomát otthagyom,
megalkuvó nem leszek soha,
mit elkezdtem, becsülettel befejezem,
fordul a kocka, oldala már megbillent!
Szenvedés igazgyöngyöt teremjen!

Nem kérek ajándékot, csak mi jár,
Karácsonyt talpig díszben!
Magamhoz ölelhessem, kik hosszú utamon
kezemet fogták, velem jöttek,
szeretet aranyszálak láthatatlan égi tükre.