József Attila

Tél


Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
 Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
 Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,
 Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
 S rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla
 S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
 Hisz zúzmarás a város, a berek...
 Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
 És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
 Hogy fölengednének az emberek!