Csend-élet
A táj ahol sétál a csend
a végtelen magába ömlő kapuiban
a sárguló búzatáblák szélein
pipacsok sikító foltjaiban
zöld öröm.
A hajnali tájban a harmatcsöppökön
átszűrődik a szivárvány
- a világ felzengő kaleidoszkópja -
a hihetetlenül zöld és kék és sárga és piros
véremmel telve
árad szét a világban!
Látod, itt állok én is.
A végtelen táj felém sétál.
Karistol a fény.
Látod.
Itt vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése