Komlósi Lajos

Kezed

Úgy érzem: napfénnyé lett a kezed

és takaróm simítja csendben,

rákúszik az arcomra s érzem:

a szíved is itt van a kezedben.

Már lehunyt pillámon siklik

s az ajkamat érinti lágyan.

- Mily jó, akit így szeretnek:

aranykéz cirógat arany sugárban.