Tóth János

Befelé sírni

Befelé sírni, zokogni,
hogy senki meg ne lássa:
Én is csak ember vagyok,
Isten törékeny, múlandó mása.

Befelé sírni, üvölteni,
ha lelked valami tépi, marja:
Mert ember vagy te is,
ki gyöngeségét mutatni nem akarja.

Befelé sírni nem kell soha,
Hisz a könnynek az arcon az otthona,
Ha lecsordul, mint izzó láva,
Van szíved s lelked, nem élsz hiába!