Fohász
Mindennapi szavainkat
Add meg nekünk ma,
Hogy tudjunk
Egymáshoz szólni szépen.
Káromkodjon bár e jelen,
Mi maradjunk meg
Vérpiros igézetükben.
Mindennapi jóságunkat
Add meg nékünk ma,
Hogy ki ne hűljön
Bennünk az a jászol,
Melyből egykor
Kihangzott az Ígéret,
Őszbe lehullt
Nyaraink csendjén törve át.
Mindennapi szívünket
Add meg nékünk ma,
Hogy bírja erővel
A reszkető lélek,
Ne legyen sohasem
Szeretni rest,
Ha már fájdalmait
Hozzád felemelte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése