Reggel
Ismét reggel lett, fagyott!
Az október hirtelen telet hozott.
Nem kérdezte, szeretem, akarom-e?
A nyári napok melegét feledem-e?
A természet teszi a dolgát!
Beveti a szelet, a fagyos hordát,
riasztva madarat, virágot, őzet, embert,
bevetve minden titkos fegyvert.
Nézem a deres, hideg tájat
vajon a Kedvesem merre járhat?
Van-e ruhája, cipője, kabátja, sálja?
Van-e meleg hely, mi haza várja?
Gondolatban kísérem útját,
feledtetni szeretném a múltját,
a jelent, a holnapot széppé tenni,
utunkon végig kézen fogva menni.
Csak remélni tudom, merem,
hogy ugyan így érez, az én emberem,
hogy reggel mikor kinyitja szemét
ölelni vágyná az ő kedvesét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése