Komáromi János: Kevés a szó
kevés a vágy
kevés a tett
kevés a volt
és kevés a lett
...és kevés a szó...
a mindenség
szavakba nem foglalható
csak a csend képes
magába zárni
a végtelen létezést
minden elmúlást
és minden
újra ébredést
hamis visszhangot kelt minden
szentnek hitt betű
mennyi kín és szenvedés vár
mire meglátom
minden milyen egyszerű
csalfa árnyék
olvadó havon
az életem
a mindenség sóhaja csupán
minden remény
és minden félelem
karcolj jelenembe
sajgó üzenetet
hordozom majd jövőmben
mint súlyos, fájó
de édes bélyeget
fordul a kerék
változik a múlt
néz kérdőn
ki semmiből nem tanult
érteni próbálja
mit érezni kell csupán
új élet érkezik
a végtelen idő vonatán
hosszú az út
s mire visszaérsz
amennyit kapsz
csak annyit kérsz
vágyaidat a lehethez igazítod
porrá mállott tested
a szélre bízod
lelked foszlik szét
hisz szabaddá váltál
önmagad kerested
és engem találtál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése