Sárhelyi Erika: Beléd hímezem magam

    Sárhelyi Erika: Beléd hímezem magam


nem menekülsz
ma végleg belémcsókoltalak
itt vagy minden érzékemben
elsimulsz a bőröm alatt
ágálhatsz
vagy elfuthatsz
akár meg is tagadhatsz
minden téglát mit széjjelhordtam
újra s újra fölrakhatsz
építhetsz hegymagas falakat
melyeken méternyi a vakolat
bástyádra ?
mégis ?
minden éjjel
én tűzöm ki zászlómat
belehímeztem magam
s ha
letéped is győztesen lobogok
hasadozott vászon-szívem
évek során semmit sem kopott
szívós vagyok mint a gránit
skorpióként élem túl az atomvillanást
de ha megölellek én vagyok
a legfinomabb hermelin palást
hagyd hát hogy kérgesült
szíved puha gyolcsba csavarjam
zászlómról nevemet
újra életedbe varrjam
most már mindörökre -
eltéphetetlenül