2010. november 18., csütörtök

Tóth Erzsébet


Szirombeszéd


Mintha valaha is vége lehetne a beszédnek!
Az almavirág-szirmok nem így beszélgetnek.
Véget nem érő virágzás ez, a szirmok még a
földön is folytatják, amit befejezniük nem
lehetett, mert egy kis szellő meglibbentette
őket, folytatják, amíg valami a föld alá
sodorja őket, és a földben is úgy igyekeznek,
hogy közel kerülhessenek a gyökérhez, és
folytatják a gyökérben is, míg szüntelenül
fölfelé kúsznak, beszélnek tovább, tavasszal
újra szirmokká lesznek, és ott folytatják,
ahol abbahagyták.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése