2010. december 28., kedd

Ábrahám Istvánné





Szeretetszonett


Lehullok, susogja most a falevél.
A sötét gondolatok egyszerűen
Eltűnnek, amikor felidéz a szél
Tudod, neszt hallok itt a sűrű éjben.

Szennyes szavak: tisztára mosod őket,
szívedben kék vizű tavak, tudod jól,
megtisztulnak bennük édes szerelmek.
Fehér hangok gördülnek le szájadról.

Arcodról olvasom érzéseidet.
Szemeidbe nézve látom magamat.
Egyszerű lett, ami megmérettetett.

Tengerkék szemedben látom lelkedet.
Korallok lengedeznek szíved körül.
Mint te magad vagy, olyan törékenyek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése