Versben mondom el...
"…..irigyen tisztelek minden költőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben."
2010. december 18., szombat
Bódai-Soós Judit
A könnyeken túl
Mosoly-kapukon lopja be magát
a tévedések közt botló remény,
karjában vágy pihen
csendjében költemény.
Ölében ringatja álmainkat
deres szívünkbe csókja csal tavaszt,
fényével simogat
és új hitet fakaszt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése