2010. december 2., csütörtök

Ligeti Éva


Remény


Hajnal, ha jön, magam vagyok
Fátyolban érkezik felém
Sejtelmes fényű nap ragyog
Átölel, s letérdel elém

Üveghegy most is látható
Hol imám mormolom régen
A mindenséget átható
Lélekhúr feszül az égen

Most gyöngyként perdül hirtelen
Harmatcsepp lótuszvirágról
Látatlan jellel int nekem
S reményt csepegtet az ágról

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése