Versben mondom el...
"…..irigyen tisztelek minden költőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben."
2011. január 19., szerda
László Zsolt
A remete játéka
A rojtos ég alatt
viszi papírhajómat
egy bujdosó patak
A kezdő lökés után
sem leszek tengerész…
Elveszek magamnak
megint ha hagynak Mikor
a patakágy fölé
kéredzkedő faágak
zöldjükkel betakarnak –
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése