Oly régen kerestelek
Oly régen kerestelek
Fák susogó sóhajában,
Rét hullámzó füvében,
Hajnali lágy napsugárban.
Megálmodtalak én százszor
Üres éjek magányában,
Testem reszketett a vágytól
Bőröd elképzelt bársonyában.
Számra képzelem csókodat,
Jácintnak érzem illatod,
Szemed lágyan cirógat,
Mikor vágyón fölém hajolsz.
Mosolyod csendes nyugalma,
Mint a tenger, oly végtelen,
Hajad sátrába elbújva
Messzire száll a félelem.
Hangodban boldog biztatás,
Szép holnapok ígérete,
S ahogy Te is válaszra vársz,
Rebbenő madár a szemed.
Vártuk ezt a találkozást,
Mint gyermek este a mesét,
Ne szóljon hangos áldomás,
Csendben fogjuk egymás kezé
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése