Veled
Még rajtam a nyár
tűzlő melege,
ölelésed érzem
és az a két
gyönyörű-
szép szem,
ahogy elbeszélget
forró pillanatainkban
mélységesen velem,
gyúl örökké
lángra
szerelmedtől szívem.
Add még perceid,
a szépet, a jót, a forrót,
kedves ölelésed,
a lángoló csókokat,
ha múlik is a nyár,
amott egy
szép ősz jön,
s a téltől sem félek már,
hisz tőle kaptalak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése