2010. december 31., péntek

Grigo Zoltán



Csak Neked


Leszek hűs lombok között a szél,
Amely simogat, és neked mesél,
Szerelmesen búgó kis patak,
Dalolok az ablakod alatt,
Vagy leszek neked én, az erdő,
Szelíden zúgó, halkan rezgő,
Egy nagy csendes léptű óriás,
Aki ezer karral ölel át.

Vagy egyszerűen, én csak leszek,
Mindig, örökké, és csak neked.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése