2010. december 3., péntek

Móricz Eszter



Gyöngy-foszlányok


Mindig csak rohanunk,
mint az elsuhanó gyorsvonat.
Mindig csak rohanunk,
csodát hiszünk, csodában bízva.
Mégis az a legszebb,
amit nem élünk meg, a kusza
álmok és sejtelmes
gyöngy-foszlányok, - ott a távolban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése