(Egy hervadt ibolyacsokorból…)
Egy hervadt ibolyacsokorból
Tavaszi illat száll felénk,
Egy régi név áttör sugárzón
A mult sötét, bús éjjelén.
Lapozzon majd bízón e könyvbe,
Ha tán szemébe könny tolult
S majd meglátja, fel fog támadni
Az ifjuság s a drága mult…
…A feltámadt multból kisarjad
A hit, mit rég’ elföldelénk,
Egy tán rég’ elhalványult sorból
Tavaszi illat száll felénk!…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése