2011. november 27., vasárnap

Károlyfi Zsófia

Ébredés


Elaltattalak, csipkebokor rózsa-élet
Barlangi sziklákon eltűnt remények
Csurgó csillogású álharmat, kongó hangok
Becsukott szárnyak, halkuló harangok.

A visszafojtott lélegzet életet tárol
És lám egy visszhang lépéseket számol
Odébb megáll, meglát, rózsát nyújt és kérdést ad
Majd mutatja a már jól ismert utat.

Bensőmben általa indul el a gondolat
Arcomon a mosoly miatta fakad
Majd tékozló könnyeimet is ő idézi
És távoli hiányos ölelési


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése