Koosán Ildikó

Ki kéri számon?


Lehet, hogy elszánt, vagy ellenszegül
az ember, ha úgy hozza a kényszer,
tűr is, ha kell, bár lázad elégszer:
bünteti a sors sokszor vétlenül.

Ki kéri számon mit tesz és miért,
mért űz ábrándot folyvást hiába?
lézeng a létben jobb sorsra várva,
hitét fecsérli olcsó szózatért…

Míg él belül a vér színéhez kötve,
vele kering a létben mindörökre
az akarás százgyökerű vágya,

lesz iránytű a járatlan vidéken,
önmagához, hogy újra visszatérjen,
ne hallgasson, csak az ész szavára.