2012. április 25., szerda

Kormányos Sándor

Nem rejthet

 
Ma lépteidről álmodom,
az ajtót nyitva hagytam,
szobámban hűvös csend vacog,
csak várlak mozdulatlan.

Az éj nyikorgó végtelen,
ám titkokat nem rejthet,
már régtől tudják jöttödet
a szélfújt őszi kertek.
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése