Benczes Sándor Gábor: szememben viszem...

 szememben viszem...


(ültem a parkban
vén szél
szalad körbe a fűszálakon
a nyárfa nyájasan köszön a rigónak
csevegő porszemek vállamon

a nap
meztelen arcát homoktükörben látom
a sárga pitypangok viccet mesélnek:
trécsel két szőke nő az ágon)

(elindultam haza
az útra
sikongva pottyan két vakolat
fonóst játszanak a féknyomok
és az öreg kémény bután bólogat

nevet
egy lány mert leesett a csók
a kirakatok megtörlik szemüvegük
és odébb cikáznak a járdán a hajók)

szememben neked viszem a csodát
várj! várj meg
mindjárt hazaérek