Karácsony
Amikor télen meghal a föld,
Mikor sötétség borul a világra,
Kékre fagyott, reszkető testtel jó
Bemenekülni egy meleg szobába.
Kint hagyva mindent, ami a múlt
S amit a hó már betakart.
Meggyónni minden vérző sebet,
Amit a bűn felkavart.
Sokan vagyunk elhagyatva
Oly bizakodók, mint egy árva,
Ki csodát remélve néz szelíden
A gyermektelen édesanyára.
Rajtunk kívül is vannak sokan,
Kik bár örökké velünk élnek,
Figyelmet, békét, törődést
Csak karácsonykor remélnek.
Szeretettel fordulj most felé,
Kire hétköznap időd nem marad.
Karácsonykor borulj szívére,
Ajándéka légy önmagad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése