2015. október 22., csütörtök

Ágh István: Egyetlen hang


Ágh István: Egyetlen hang



    A szaggatott tücsökzene
    éjszaka lélegzete
    kinti bodzabokoré
    benti alvó asszonyé
    bevilágító csillagé
    kifehéredő ágyaké

    ahogy az óra peng vele
    s a ráhangolt szív üteme
    együtt a hallgató kutya
    álmával ahogy a Duna
    megáll s a túlparti füzes
    sötét csöndjétől légüres

    akár a világegyetem
    isteni lélegzete lenn
    teremtés előtti után
    mintha e hang lenne csupán.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése