Versben mondom el...
"…..irigyen tisztelek minden költőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben."
2012. február 26., vasárnap
Paudits Zoltán
Valakit, valamit
Valakit, valamit
mindig várunk,
viasznapjainkból
álmokra váltunk.
Valakit, valamit
mindig keresünk,
kintről gyűlölünk,
bentről szeretünk.
Valakit, valamit
mindig elhagyunk,
valamiért mindig
egyedül maradunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése