Válóczy Szilvia: Mert
Mert szeretem, ha nap süt
szép mosolyodról,
és a tépett napokat bújtatva,
átkúszik köztünk
szerelmünk édes lehelete.
Mert szeretem, ha kósza szél
simul lágy hajad ívéhez
és összeborzolva, ősszé érett
tincseidbe rejti
világtól bújni vágyó arcomat.
Mert szeretem, ha ölelt karodban
a szabadság vágya nyílik,
és szelíd jellemeddel
örök fénnyé fested
szürke színeimet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése